{"id":1868,"date":"2025-12-05T11:20:28","date_gmt":"2025-12-05T10:20:28","guid":{"rendered":"https:\/\/baja.lionstackailab.hu\/?page_id=1868"},"modified":"2025-12-05T12:23:49","modified_gmt":"2025-12-05T11:23:49","slug":"testvervarosok","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/baja.lionstackailab.hu\/en\/testvervarosok\/","title":{"rendered":"Testv\u00e9rv\u00e1rosok"},"content":{"rendered":"

ARGENTAN (FRANCIAORSZ\u00c1G)<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\"\"Argentan egy francia k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g Orne tartom\u00e1ny\u00e1ban, a Basse-Normandia r\u00e9gi\u00f3ban. Lakosainak sz\u00e1ma 14.642. Egy Orne menti v\u00f6lgyben alap\u00edtott\u00e1k. A k\u00f6z\u00e9pkor kezdet\u00e9n v\u00e1lt egyre jelent\u0151sebb\u00e9. A vikingek leteleped\u00e9s\u00e9vel Argentan Normandi\u00e1hoz tartozott. Azokban az id\u0151kben szenvedett a francia-angol h\u00e1bor\u00fak hat\u00e1s\u00e1t\u00f3l, t\u00f6bbsz\u00f6r is elfoglalt\u00e1k \u00e9s lerombolt\u00e1k. Colbert \u00e1ltal Argentan csipkegy\u00e1rt\u00f3 k\u00f6zpontt\u00e1 v\u00e1lt, Alencon konkurrensek\u00e9nt. 1944 j\u00fanius 5-\u00e9n bomb\u00e1zt\u00e1k, csak Saint-Martin menek\u00fclt meg. Augusztus 20-\u00e1n az amerikai hader\u0151k felszabad\u00edtott\u00e1k. A harcok sor\u00e1n a v\u00e1ros 80 %-a elpusztult.
A v\u00e1ros nevezetess\u00e9gei t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az Argentani Donjon, a Saint Martin \u00e9s Saint Germain templom, a Saint Roch k\u00e1polna \u00e9s az argentani l\u00f3versenyp\u00e1lya.
Testv\u00e9rv\u00e1rosai Baja mellett az angliai Abingdon \u00e9s Rotenbug a Fuld\u00e1n\u00e1l, N\u00e9metorsz\u00e1gban.
H\u00edres sz\u00fcl\u00f6ttei Francois Eude de M\u00e9zeray(t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz), Fernand L\u00e9ger (fest\u0151), G\u00e9rard Saint (biciklista).
A v\u00e1ros polg\u00e1rmestere Pierre Pavis.
Web: www.argentan.fr<\/a><\/p>\n\n\n\n


ERD\u0150SZENTGY\u00d6RGY (ROM\u00c1NIA)<\/strong>

\"\"A nagyr\u00e9szt magyarlakta Erd\u0151szentgy\u00f6rgy a rom\u00e1niai Maros megy\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3. B\u00f6z\u00f6d \u00e9s B\u00f6z\u00f6d\u00fajfalu tartozik hozz\u00e1. A Kis-K\u00fck\u00fcll\u0151 k\u00f6z\u00e9ps\u0151 szakasz\u00e1nak legnagyobb telep\u00fcl\u00e9se, egykori j\u00e1r\u00e1si sz\u00e9khely. Marosv\u00e1s\u00e1rhelyt\u0151l 37 km-re az Erd\u0151szentgy\u00f6rgyi-medenc\u00e9ben fekszik.
N\u00e9vmagyar\u00e1zata szerint egy erd\u0151kkel k\u00f6r\u00fclvett dombtet\u0151n Szent Gy\u00f6rgy tisztelet\u00e9re szentelt k\u00e1poln\u00e1r\u00f3l nevezt\u00e9k el. A t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00f6nyvekben el\u0151sz\u00f6r 1333-ban jelenik meg Sancte Georgio n\u00e9ven A hagyom\u00e1ny szerint a Rh\u00e9dey-kast\u00e9ly hely\u00e9n ap\u00e1ts\u00e1gi templom \u00e9s kolostor \u00e1llt sarokb\u00e1sty\u00e1kkal meger\u0151s\u00edtve, majd 1569-ben a Kornissok \u00e9p\u00edtettek kast\u00e9lyt a romokra.
Templom\u00e1ban tartott\u00e1k 1618-ban az unit\u00e1rius zsinatot. Mai lakoss\u00e1g\u00e1nak sz\u00e1ma 5492 f\u0151.
Nevezetess\u00e9ge a 18.sz. v\u00e9gi volt Rh\u00e9dey-kast\u00e9ly, amely egy 16. sz\u00e1zadi kast\u00e9ly hely\u00e9n \u00e9p\u00fclt 1759-ben, 1808-ban \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Ezen k\u00edv\u00fcl eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 g\u00f3tikus reform\u00e1tus temploma, amely a 13.-14. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n \u00e9p\u00fclt. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy az \u00e9szaki r\u00e9sz feletti V\u00e1rhegyen egykor v\u00e1r \u00e1llott, de ma ennek semmilyen nyoma nem l\u00e1that\u00f3. H\u00edres emberei, Kiss J\u00e1nos alt\u00e1bornagy a magyar ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalom m\u00e1rt\u00edrja, \u00e9s Bodor P\u00e9ter a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi h\u00edres zen\u00e9l\u0151 k\u00fat \u00e9s sok m\u00e1s alkot\u00e1s l\u00e9trehoz\u00f3ja.
Testv\u00e9rtelep\u00fcl\u00e9se Baj\u00e1n k\u00edv\u00fcl Celld\u00f6m\u00f6lk. Polg\u00e1rmestere Tar Andr\u00e1s.
Web: www.erdoszentgyorgy.ro\/hu<\/a><\/p>\n\n\n\n


LABIN (HORV\u00c1TORSZ\u00c1G)<\/strong>

\"\"Labin Isztria keleti partj\u00e1n fekszik. A v\u00e1ros 3 r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll: Stari Grad (\u00f3v\u00e1ros), Podlabin (als\u00f3v\u00e1ros) \u00e9s az 5 km-re tal\u00e1lhat\u00f3 f\u00fcrd\u0151hely Rabac. A h\u00edres lutheri\u00e1nus teol\u00f3gus, Matthias Flacius ebben a v\u00e1rosban sz\u00fcletett. F\u0151 gazdas\u00e1gi \u00e1gai a 19. sz\u00e1zadt\u00f3l a 2. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s a sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1szat voltak Az 1960-as \u00e9vek \u00f3ta a turizmus a f\u0151 bev\u00e9teli forr\u00e1s. L\u00e1tnival\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartozik a h\u00e1rom folyos\u00f3s M\u00e1ria Sz\u00fclet\u00e9se v\u00e1rosi templom, a Loggia, a V\u00e1roskapu. Lakoss\u00e1ga 12.426 f\u0151, polg\u00e1rmestere Tulio Demetlika.
M\u00e1r a Krisztus el\u0151tti id\u0151kben \u00e9ltek a mai v\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9n, k\u00e9s\u0151bb r\u00f3mai fennhat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 ker\u00fclt. Labin legr\u00e9gebbi \u00edr\u00e1sos dokumentuma RES REPUBLICA ALBONESSIUM szint\u00e9n a r\u00f3mai korb\u00f3l sz\u00e1rmazik. A R\u00f3mai birodalom buk\u00e1sa ut\u00e1n \u00e9vsz\u00e1zadokig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hatalmak fennhat\u00f3s\u00e1ga alatt \u00e1llt, mint pl. keleti g\u00f3tok, biz\u00e1nciak, langob\u00e1rdok,\u00e9s frankok. 902 \u00e9s 1207 k\u00f6z\u00f6tt a N\u00e9met Birodalom r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte. 1420-t\u0151l majdnem 400 \u00e9ven \u00e1t velencei uralom alatt \u00e1llt, melynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben Labin nagy fellend\u00fcl\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt, ami a mai napig tapasztalhat\u00f3. 1921 m\u00e1rcius 2-\u00e1n a b\u00e1ny\u00e1szok a rossz munkafelt\u00e9telek miatt sztr\u00e1jkolni kezdtek, ez 36 nap ut\u00e1n a vezet\u0151k megb\u00fcntet\u00e9s\u00e9vel \u00e9rt v\u00e9get. 1945 \u00e9s 1991 k\u00f6z\u00f6tt Labin a Szocialista Horv\u00e1t R\u00e9szk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g r\u00e9sze volt Jugoszl\u00e1vi\u00e1n bel\u00fcl, 1991 \u00f3ta pedig a szuver\u00e9n Horv\u00e1t K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g r\u00e9sze.
Web: www.labin.hr<\/a><\/p>\n\n\n\n


MAROSV\u00c1S\u00c1RHELY (ROM\u00c1NIA)<\/strong>

\"\"A sz\u00e9kelys\u00e9g f\u0151v\u00e1rosa, m\u0171vel\u0151d\u00e9si, ipari, kereskedelmi, k\u00f6zleked\u00e9si, oktat\u00e1si \u00e9s szellemi k\u00f6zpontja, Maros megye sz\u00e9khelye. A magyarok sz\u00e1m\u00e1t tekintve az els\u0151 helyen \u00e1ll Rom\u00e1ni\u00e1ban, ar\u00e1nyuk 46,73 %. Lakosainak sz\u00e1ma 145.943.
Marosv\u00e1s\u00e1rhely k\u00f6rny\u00e9ke m\u00e1r feltehet\u0151en az \u0151skorban lakott volt. Az egyetlen sz\u00e9kelyf\u00f6ldi \u201eszabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros\u201d V\u00e1s\u00e1rhely kialakul\u00e1s\u00e1nak idej\u00e9t nem tudjuk, Sz\u00e9kelyv\u00e1s\u00e1rhely a 12. sz. v\u00e9g\u00e9n vagy a 13. sz. elej\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre. 1616-ban szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros lett. 1707. \u00e1prilis 5-\u00e9n itt emelt\u00e9k II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet a fejedelmi sz\u00e9kbe. 1849. j\u00falius 30-\u00e1n innen indult Pet\u0151fi \u00e9s Bem a segesv\u00e1ri csat\u00e1ba.
Marosv\u00e1s\u00e1rhely sok\u00e1ig mez\u0151v\u00e1ros jelleg\u0171 v\u00e1ros volt, csak a20. sz. elej\u00e9n indult l\u00e1tv\u00e1nyos fejl\u0151d\u00e9snek. Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy akkori polg\u00e1rmester ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00fajrarendezt\u00e9k a v\u00e1rost \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t. Az utc\u00e1kat vir\u00e1gokkal \u00e9s f\u00e1kkal \u00fcltett\u00e9k be, ez\u00e9rt h\u00edvj\u00e1k a v\u00e1rost a \u201evir\u00e1gok v\u00e1rosa\u201d-k\u00e9nt.
Maros megye egyik legnagyobb turisztikai \u00e1llom\u00e1sa. F\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gai a belv\u00e1ros, az \u00e1llatkert, Weekend telep \u00e9s a minden \u00e9vben megszervezett F\u00e9lsziget Fesztiv\u00e1l.
A k\u00fclv\u00e1ros legmagasabb pontja a Somos-tet\u0151, amely fontos turisztikai \u00e1llom\u00e1s.
Sz\u00e1mos marosv\u00e1s\u00e1rhelyi h\u00edres szem\u00e9lyis\u00e9g sz\u00fcletett itt, k\u00f6z\u00e9j\u00fck tartozik B\u00f6l\u00f6ni L\u00e1szl\u00f3 (labdar\u00fag\u00f3, edz\u0151), Keresztes Ildik\u00f3 (sz\u00ednm\u0171v\u00e9szn\u0151, \u00e9nekesn\u0151), Tolvaly Ferenc (\u00edr\u00f3).
A lakoss\u00e1g megoszl\u00e1sa a 2002-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1sok alapj\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151: rom\u00e1nok (50,34%), magyarok (46,73%), cig\u00e1nyok (2,44%), n\u00e9metek (0,20%), egy\u00e9b nemzetis\u00e9gek (0,29%).
Testv\u00e9rv\u00e1rosai Baja mellett Budapest XI. ker\u00fclete, Kecskem\u00e9t, Szeged, Zalaegerszeg, Ilmenau (N\u00e9metorsz\u00e1g), Bournemouth (Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g, Anglia), East Renfrewshire (Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g, Sk\u00f3cia) \u00e9s G\u00fczel\u00e7amli (T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g).
A marosv\u00e1s\u00e1rhely\u00edi polg\u00e1rmester Dorin Florea.
Web: www.tirgumures.ro<\/a><\/p>\n\n\n\n


THISTED (D\u00c1NIA)<\/strong>

\"\"Thisted tarom\u00e1ny azonos nev\u0171 sz\u00e9khelye Thisted. Nev\u00e9t a n\u00e9met Tyr sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmaztatj\u00e1k, jelent\u00e9se Tyr helye. Lakoss\u00e1g\u00e1nak sz\u00e1ma 12.995. Mez\u0151gazdas\u00e1ggal val\u00f3 keresked\u00e9se jelent\u0151s, emiatt 1500 \u00f3ta piacv\u00e1rosnak is sz\u00e1m\u00edt. A v\u00e1ros egy vas\u00fat \u00e9szaki v\u00e9gpontja.
1971-ben Az Olsen banda J\u00fctlandba utazik c\u00edm\u0171 film n\u00e9h\u00e1ny jelenet\u00e9t itt forgatt\u00e1k.
H\u00e1rom iskol\u00e1val \u00e9s egy gimn\u00e1ziummal rendelkezik. Labdar\u00fag\u00f3csapata a Thisted FC, amely a d\u00e1niai els\u0151 div\u00edzi\u00f3ban j\u00e1tszik.
A thistedi s\u00f6rf\u0151zde h\u00edres kiv\u00e1l\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 s\u00f6r\u00e9r\u0151l, a legnagyobb bronzkori temetkez\u00e9si halom, Langdos itt tal\u00e1lhat\u00f3. 175 m\u00e9ter hossz\u00fa \u00e9s Kr. e. 1800 \u00e9s 1000 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt.
A v\u00e1ros temploma g\u00f3tikus st\u00edlus\u00fa, r\u00fan\u00e1kkal r\u00f3tt felirat\u00fa k\u0151vel a bej\u00e1rat el\u0151tt.
Thisted h\u00edres sz\u00fcl\u00f6ttei t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Jens Peter Jacobsen \u00edr\u00f3, Junior Senior popdu\u00f3 \u00e9s Jesper Gr\u00f6nkjaer labdar\u00fag\u00f3. Thisted polg\u00e1rmestere Erik Hove Olesen.
Web: www.thisted.dk<\/a><\/p>\n\n\n\n


WAIBLINGEN (N\u00c9METORSZ\u00c1G)<\/strong>

\"\"Waiblingen k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 15 km-re tal\u00e1lhat\u00f3 Stuttgartt\u00f3l, Baden\u2013W\u00fcrttemberg tartom\u00e1nyban. Lakosainak sz\u00e1ma 52.845. F\u0151polg\u00e1rmestere Andreas Hesky. A v\u00e1rost a Rems foly\u00f3 v\u00e1lasztja kett\u00e9.
M\u00e1r Krisztus el\u0151tt 5000 \u00e9vvel kimutathat\u00f3ak telepesek ezen a ter\u00fcleten. Krisztus ut\u00e1n a 8. sz\u00e1zadban h\u00e1zass\u00e1gok \u00e9s \u00f6ld\u00f6kl\u00e9sek \u00fatj\u00e1n az els\u0151 nagy n\u00e9met cs\u00e1sz\u00e1ri sarj, a Karolingok birtok\u00e1ba ker\u00fcl. 1250-ben Waiblingen megkapja a v\u00e1rosjogot. Legk\u00e9s\u0151bb a 14. sz\u00e1zadban megyesz\u00e9khelly\u00e9 v\u00e1lt. A v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r is nagy t\u00fczekt\u0151l szenvedett. Mivel 1960 k\u00f6r\u00fcl a lakoss\u00e1g \u00e1tl\u00e9pte a 16.000-es hat\u00e1rt, ez\u00e9rt 1962 febru\u00e1r 1. \u00f3ta nagy megyesz\u00e9khely.
A v\u00e1ros c\u00edmere 3 fekv\u0151 szarvasagancsot \u00e1br\u00e1zol. Z\u00e1szlaj\u00e1nak sz\u00edne fekete-feh\u00e9r.
Testv\u00e9rv\u00e1rosai Mayenne\/Pays de la Loire (Franciaorsz\u00e1g), Devizes\/Wiltshire (Nagy-Britannia), Jesi (Olaszorsz\u00e1g), Schmalkalden (Th\u00fcringia, N\u00e9metorsz\u00e1g).
L\u00e1tnival\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartozik a t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1rosr\u00e9sz, amely politikai, gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00f6zpont is egyben. Itt tal\u00e1lhat\u00f3 a v\u00e1rosh\u00e1za, vagy a polg\u00e1rcentrum. A legfontosabb nevezetess\u00e9g viszont a piact\u00e9r, ahol hetente k\u00e9tszer piacot, ezen k\u00edv\u00fcl pedig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rendezv\u00e9nyeket tartanak. A k\u00f6z\u00e9pkorb\u00f3l fennmaradt Magas\u0151rtorony a v\u00e1ros hat\u00e1rk\u00f6ve. Eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 m\u00e9g a nyilv\u00e1nosan megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 katonai \u00e1tmenet \u00e9s a 13. sz.-i beinsteini kaputorony. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 templomai \u00e9s m\u00fazeumai vannak, mint pl. az evang\u00e9likus Mih\u00e1ly-templom , az Ap\u00e1catemplom, a Mikl\u00f3s-templom. A waiblingeni v\u00e1rosi m\u00fazeum 1549 \u00e9s 1553 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. 1992-ben az Europe Nostra diplom\u00e1val is kit\u00fcntett\u00e9k.
2008-ban a v\u00e1rosban megnyitott\u00e1k a Stihl Gal\u00e9ri\u00e1t is.
Waiblingen \u00e9vente t\u00f6bb rendezv\u00e9nye van, mint p\u00e9ld\u00e1ul az \u00f3v\u00e1rosi \u00fcnnep j\u00fanius utols\u00f3 h\u00e9tv\u00e9g\u00e9j\u00e9n, k\u00e9t\u00e9vente a Fiesta Latina v\u00e1rosi \u00fcnneps\u00e9g, m\u00e1jusban a k\u00f6nyvpiact\u00e9r.
A v\u00e1ros h\u00edres emberei II. Konr\u00e1d (990-1039), Barbarossa Frigyes (1122 k\u00f6r\u00fcl), Johann Caspar Schiller (Friedrich Schiller \u00e9desapja), Udo Walz (szt\u00e1rfodr\u00e1sz), Manfred Winkelhock (volt Forma-1-es versenyz\u0151), Bernd Mayl\u00e4nder (n\u00e9met aut\u00f3versenyz\u0151), Nadine Krause (vil\u00e1g legjobb k\u00e9zilabd\u00e1z\u00f3n\u0151je 2006).
Web: www.waiblingen.de<\/a><\/p>\n\n\n\n


ZOMBOR (SZERBIA)<\/strong>

\"\"Zombor (kor\u00e1bban Czoborszentmih\u00e1ly) v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6zs\u00e9g a Vajdas\u00e1gban, Szerbia Nyugat-b\u00e1cskai k\u00f6rzet\u00e9ben. Szabadk\u00e1t\u00f3l 60 km-re d\u00e9lnyugatra a Ferenc-csatorna mellett, a magyar hat\u00e1rt\u00f3l 25 km-re fekszik. K\u00f6zigazgat\u00e1silag t\u00f6bb falu is hozz\u00e1tartozik. A v\u00e1ros polg\u00e1rmestere Du\u0161an Jovi\u0107.
A v\u00e1ros neve a szl\u00e1v Cibor n\u00e9vb\u0151l ered \u00e9s els\u0151 birtokosainak, a Czobor csal\u00e1dnak a nev\u00e9t viseli.
1541-ben a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elfoglalt\u00e1k a v\u00e1rost, lakoss\u00e1g\u00e1t elhurcolt\u00e1k. Hely\u00fckre szerbek telep\u00fcltek, \u0151k kezdt\u00e9k Sombornak nevezni. 1687. szeptember 12-\u00e9n szabadult fel. Ennek eml\u00e9k\u00e9re a v\u00e1rosban 21 \u00f3rakor harangoznak. Az 1699-es karl\u00f3cai b\u00e9ke ut\u00e1n a v\u00e1ros \u00fajra fejl\u0151d\u00e9snek indult, j\u00e1r\u00e1si k\u00f6zpont, majd 1717-ben katonai hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9k k\u00f6zpontja lett. 1745-ben a b\u00e1csi v\u00e1rmegye r\u00e9sze lett \u00e9s elvesz\u00edtette kiv\u00e1lts\u00e1gait. 1749-ben M\u00e1ria Ter\u00e9zia szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 emelte. 1802-ben B\u00e1cs-Bodrog v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett. 1941 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt Zombor az eg\u00e9sz B\u00e1csk\u00e1val egy\u00fctt \u00fajra Magyarorsz\u00e1g r\u00e9sze. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt a v\u00e1ros zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa lakoss\u00e1g\u00e1t, akik rendszerint magyarnak vallott\u00e1k magukat, deport\u00e1lt\u00e1k.
N\u00e9pess\u00e9ge 2002-ben 51.471 lakos, ebb\u0151l 32.988 szerb, 3.743 magyar, 6234 bunyev\u00e1c \u00e9s hoirv\u00e1t, 2.181 n\u00e9met volt.
Zombor h\u00edres sz\u00fcl\u00f6ttei Schweidel J\u00f3zsef aradi v\u00e9rtan\u00fa, V\u00e9rtesy J\u00f3zsef olimpiai bajnok v\u00edzilabd\u00e1z\u00f3 \u00e9s Fenyvessy \u00c9va sz\u00ednm\u0171v\u00e9szn\u0151. L\u00e1tnival\u00f3i t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a nemzeti sz\u00ednh\u00e1z, a v\u00e1rosi m\u00fazeum, a T\u00f6r\u00f6k h\u00e1z, valamint a r\u00e9gi Megyeh\u00e1za tan\u00e1csterm\u00e9ben l\u00e9v\u0151 Eisenhut Ferenc Zentai csata c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye (1896), mely ma Szerbia legnagyobb olajfestm\u00e9nye. Baja mellett Kispest a m\u00e1sik testv\u00e9rv\u00e1rosa.
Web: www.sombor.rs<\/a><\/p>\n\n\n\n


H\u00d3DMEZ\u0150V\u00c1S\u00c1RHELY (MAGYARORSZ\u00c1G)<\/strong>

\"\"H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhely megyei jog\u00fa v\u00e1ros. Csongr\u00e1d megye m\u00e1sodik legnagyobb n\u00e9pess\u00e9g\u0171 \u00e9s Magyarorsz\u00e1g m\u00e1sodik legnagyobb ter\u00fclet\u0171 v\u00e1rosa. Napjainkban a d\u00e9l-alf\u00f6ldi r\u00e9gi\u00f3 jelent\u0151s gazdas\u00e1gi, kultur\u00e1lis \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontja. A mintegy 48 000 hekt\u00e1ron elter\u00fcl\u0151 v\u00e1rosban k\u00f6zel \u00f6tvenezren \u00e9lnek, 1873-\u00f3ta t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi jogk\u00f6rrel, 1991-\u00f3ta pedig megyei jog\u00fa v\u00e1rosi ranggal rendelkezik.
\u00c9vsz\u00e1zadok \u00f3ta egyike az Alf\u00f6ld legfontosabb gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00f6zpontjainak, a legsikeresebb egykori mez\u0151v\u00e1rosok k\u00f6z\u00e9 tartozik. A 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig az orsz\u00e1g legn\u00e9pesebb v\u00e1rosai k\u00f6z\u00e9 tartozott: 1920-ban az \u00f6t\u00f6dik, 1930-ban a tizedik helyen \u00e1llt, 2010-ben m\u00e1r csak a huszonkettedik. 1950 \u00e9s 1961 k\u00f6z\u00f6tt Csongr\u00e1d megye sz\u00e9khelye volt.
H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhely a Tisz\u00e1nt\u00falon, a Maros-K\u00f6r\u00f6s k\u00f6z\u00e9n fekszik az Alf\u00f6ld d\u00e9lkeleti r\u00e9sz\u00e9n. A telep\u00fcl\u00e9s az elm\u00falt \u00e9vtizedben l\u00e1tv\u00e1nyos fejl\u0151d\u00e9seken ment kereszt\u00fcl.
A rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00f3ta H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhely j\u00f6v\u0151beni fejl\u0151d\u00e9se az \u00e9lhet\u0151s\u00e9g jegy\u00e9ben k\u00f6rvonalaz\u00f3dik: az elm\u00falt id\u0151szakban megval\u00f3sult infrastruktur\u00e1lis fejleszt\u00e9sek jelent\u0151sen \u00e1talak\u00edtott\u00e1k a v\u00e1ros megjelen\u00e9s\u00e9t, a kultur\u00e1lis \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let is t\u00f6retlen fellend\u00fcl\u00e9st mutat. Kiemelked\u0151en fontos, hogy H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhely olyan felt\u00e9teleket teremtsen polg\u00e1rai sz\u00e1m\u00e1ra, amelyek biztos\u00edtj\u00e1k a kellemes \u00e9s kultur\u00e1lt kikapcsol\u00f3d\u00e1s, a min\u0151s\u00e9gi v\u00e1rosi \u00e9let lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.
H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhely idegenforgalmi szempontb\u00f3l jelent\u0151s term\u00e9szeti kincse a tiszai t\u00e1j mellett az a gazdag term\u00e1lv\u00edzk\u00e9szlet, ami a helyi strandf\u00fcrd\u0151t is t\u00e1pl\u00e1lja, \u00e9s sok vend\u00e9get cs\u00e1b\u00edt ide nyarank\u00e9nt.
Web: www.hodmezovasarhely.hu<\/a><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

ARGENTAN (FRANCIAORSZ\u00c1G) Argentan egy francia k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g Orne tartom\u00e1ny\u00e1ban, a Basse-Normandia r\u00e9gi\u00f3ban. Lakosainak sz\u00e1ma 14.642. Egy Orne menti v\u00f6lgyben alap\u00edtott\u00e1k. A k\u00f6z\u00e9pkor kezdet\u00e9n v\u00e1lt egyre jelent\u0151sebb\u00e9. A vikingek leteleped\u00e9s\u00e9vel Argentan Normandi\u00e1hoz tartozott. Azokban az id\u0151kben szenvedett a francia-angol h\u00e1bor\u00fak hat\u00e1s\u00e1t\u00f3l, t\u00f6bbsz\u00f6r is elfoglalt\u00e1k \u00e9s lerombolt\u00e1k. Colbert \u00e1ltal Argentan csipkegy\u00e1rt\u00f3 k\u00f6zpontt\u00e1 v\u00e1lt, Alencon konkurrensek\u00e9nt. 1944 j\u00fanius 5-\u00e9n […]<\/p>","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-1868","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/baja.lionstackailab.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1868","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/baja.lionstackailab.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/baja.lionstackailab.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/baja.lionstackailab.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/baja.lionstackailab.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1868"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/baja.lionstackailab.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1868\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/baja.lionstackailab.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1868"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}