A székelység fővárosa, művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja, Maros megye székhelye. A magyarok számát tekintve az első helyen áll Romániában, arányuk 46,73 %. Lakosainak száma 145.943.
Marosvásárhely környéke már feltehetően az őskorban lakott volt. Az egyetlen székelyföldi „szabad királyi város” Vásárhely kialakulásának idejét nem tudjuk, Székelyvásárhely a 12. sz. végén vagy a 13. sz. elején jött létre. 1616-ban szabad királyi város lett. 1707. április 5-én itt emelték II. Rákóczi Ferencet a fejedelmi székbe. 1849. július 30-án innen indult Petőfi és Bem a segesvári csatába.
Marosvásárhely sokáig mezőváros jellegű város volt, csak a20. sz. elején indult látványos fejlődésnek. Bernády György akkori polgármester irányításával újrarendezték a várost és környékét. Az utcákat virágokkal és fákkal ültették be, ezért hívják a várost a „virágok városa”-ként.
Maros megye egyik legnagyobb turisztikai állomása. Fő látványosságai a belváros, az állatkert, Weekend telep és a minden évben megszervezett Félsziget Fesztivál.
A külváros legmagasabb pontja a Somos-tető, amely fontos turisztikai állomás.
Számos marosvásárhelyi híres személyiség született itt, közéjük tartozik Bölöni László (labdarúgó, edző), Keresztes Ildikó (színművésznő, énekesnő), Tolvaly Ferenc (író).
A lakosság megoszlása a 2002-es népszámlálások alapján a következő: románok (50,34%), magyarok (46,73%), cigányok (2,44%), németek (0,20%), egyéb nemzetiségek (0,29%).
Testvérvárosai Baja mellett Budapest XI. kerülete, Kecskemét, Szeged, Zalaegerszeg, Ilmenau (Németország), Bournemouth (Egyesült Királyság, Anglia), East Renfrewshire (Egyesült Királyság, Skócia) és Güzelçamli (Törökország).

A marosvásárhelyíi polgármester Dorin Florea.

www.tirgumures.ro